BRM P61 No.2 3rd French GP 1963 Graham Hill

Repüljünk vissza most a hatvanas évekbe, a Forma-1 hőskorába. Szivar alakú autók, halált megvető bátorságú pilóták és 8-12 futamos szezonok. Ennek az időszaknak volt egyik nagy sztárja Graham Hill, aki 1962-ben első ízben lett világbajnok a BRM-mel.

Az első, ami feltűnhet nekünk, hogy ha Hill a világbajnok, akkor hol az egyes rajtszám? Nos, annak idején még véletlenszerűen osztották ki a rajtszámokat és a regnáló világbajnok csak 1973-tól viselte „kötelezően” az egyes rajtszámot. Ezért van kettes rajtszám Hill BRM-jén. Az 1963-as Forma-1-es világbajnokság negyedik futama a francia nagydíj volt, aminek Reims-Gueux adott otthont. A pályáról érdemes tudni, hogy nem egy Herman Tilke bonyolultságú vonalvezetésű aszfaltcsíkról van szó, de felettébb hosszú a maga bő 8 km-es hosszúságával. Jim Clark szerezte meg az első rajtkockát, mögötte Graham Hill végzett az új BRM 61-essel. Ezt a modellt mindössze kétszer vetették be az évad során, a többi versenyen az 1962-ben is használt P57-essel próbáltak szerencsét.

A nagydíj pocsékul indult a brit számára. Kezdve azzal, hogy a szervezők sok mindenkit összezavarva piros zászlóval indították el a versenyt, ami már akkoriban is a verseny megszakítását jelentette. Ennél nagyobb baja volt Hill-nek, hogy kiugrott a rajtnál, ami miatt később egy perces (!) büntetéssel sújtották. Később mikor megpróbált felzárkózni, akkor úgy nézett ki, hogy a szerencse mellé pártol. Előbb Richie Gintherrel, majd Jack Brabhammel babrált ki a technika ördöge, így Hill előlépett a második helyre. Ekkor azonban újra lesújtott rá a balsors, hiszen az ő kocsijában a kuplunggal akadtak gondok, ami miatt Tony Maggs az utolsó előtti körben beérte és megelőzte. Graham Hill minden pech és megpróbáltatás ellenére végül a harmadik helyet megszerezte, de öröme nem lehetett felhőtlen miután a sportbírók úgy döntöttek, hogy a kiugrása miatt nem kap pontot, ellenben a helyezését megtarthatja. Hill-nek ez olcsó vigasz lehetett, hiszen így már tetemes lett a hátránya a pontversenyben a versenyt megnyerő Jim Clark-kal szemben.

Talán nem ez a legszebb emlékű autója Graham Hill-nek, de az autó sötétzöld festése a piros csíkkal az orr részénél igazán egyedivé teszi. Ez a modell azért is különleges, mert mindössze kétszer vett részt Forma-1-es futamon, szóval a Spark már megint egy igazi ritkasággal állt elő 1:43-as méretarányban.