Arrows A6 No.30 Long Beach GP 1983 Alan Jones

Sok pilóta visszavonult a Forma-1-től aztán mégis visszatért. Voltak, akiknek sikeres volt a „második felvonásuk”, másoknak már kevésbé. Utóbbi táborába tartozik Alan Jones, aki egy év kihagyás után tért vissza a száguldó cirkuszba az Arrows csapatánál.

Az ausztrál pilóta világbajnok lett a Williams-el 1980-ban, majd egy évre rá mondhatni pályafutása csúcsán sokak meglepetésre visszavonult. Korabeli beszámolókból szerint döntését azzal indokolta, hogy elege lett a turbókorszak politikával átitatott légköréből és abból, hogy évről évre be kellett utaznia a világot. Visszavonultan élt Ausztráliában, de ahogy telt az idő úgy vágyott egyre jobban vissza a Forma-1-be. Végül 1983-ban az amerikai nagydíjon jött el a visszatérés pillanata.

Gondolom mindenki ismeri a „tiszavirág életű” fogalmat. Ha illusztrálni kéne, akkor azt Forma-1-es témában Jones és az Arrows kapcsolatával lehetne. Az ausztrál világbajnok Chico Serrát váltotta fel az évad második versenyén a Long Beach-en megrendezett amerikai nagydíjon. Az időmérőn a 12. helyre kvalifikálta magát a hófehér Cosworth motoros Arrows A6-ossal, a versenyen pedig sokáig a legjobb 10 között autózott, mielőtt 17 körrel a vége előtt a végkimerülés kerülgette, ami miatt kiállt a versenyből. Ez a történet első hangzásra elég cinkesnek hangzik, de Jones védelmére szóljon, hogy nem volt tökéletes fizikai állapotban. 1981 szezonzárója óta nem ült versenyautóban és a futam előtt pár hónappal szenvedett lovasbalesetet, amiben eltörte a csípőjét.

Jones és az Arrows története itt véget is ért, mivel nem érkeztek meg beígért szponzori pénzek, ezért a két fél útjai elváltak egymástól. Az ausztrál világbajnok legközelebb majd csak 1985-ben versenyzett a Forma-1-ben a Haas-Lola színeiben, amiben szintén nem volt sok köszönet, de az már egy másik történet. A Spark ismét egy igazi ritkaságot hozott el nekünk 1:43-as méretarányban.